Tisztelt Parterünk!

Az elmúlt hónapokban felmerült leggyakoribb kérdésekre adható válaszokat, valamint az egységes eljárás szempontjait tekintve, ezeket a szakmai információkat szeretnénk megosztani Önnel!

1. A műszaki beavatkozás mértéke és szükségessége

a) A szükséges és elégséges műszaki feltételeket, a vonatkozó jogszabályok és a vonatkozó szabványok figyelembevételével kell meghatározni. Az ilyen módon meghatározott műszaki biztonsági szintet sem a tervező, sem a kivitelező nem csökkentheti.
b) Az 54/2014 (XII.5.) BM rendelet OTSZ 4. § 199. bek. szerint
„vonatkozó műszaki követelmény: nemzeti és Európai Uniós szabványok összessége,”
c) A 40/2017 (XII.4.) NGM rendelet 3. pontja:
„A Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzatban foglalt egyes műszaki előírásoktól a tervező eltérhet, ha a Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzatban foglaltak alapján igazolja, hogy a Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzat előírásai szerint elérhető, vagy magasabb műszaki biztonsági szintet más módon is biztosítja.”
d) A regisztrált villanyszerelők által végezhető tevékenységeket, illetőleg a javítás, bővítés, felújítás, új villamos berendezés határait, valamint a kapcsolódó szakmai szabályokat, a regisztrált villanyszerelők számára 2018-ban kiadott kézikönyv 1.2 pontja tartalmazza.
…. „számos olyan helyzet lehetséges, amikor a műszaki tartalmat – legyen az új létesítés, vagy bővítés – nem a regisztrált villanyszerelőnek kell „kitalálnia”. Ilyenkor válhat szükségessé annak kinyilvánítása, hogy a bővítés, felújítás, létesítés meghatározása érdekében, arra jogosult villamos tervező bevonása szükséges.
A kivitelezés, az engedélyekkel, jóváhagyásokkal ellátott tervdokumentáció alapján történhet..”’ …

2. Javítás, bővítés, többletigény esetén, javasolt figyelmet fordítani a következőkre is

a) A meglévő felhasználói vezetékhálózat megfelel-e a létesítés idején – ha volt felújítás, a felújítás idején – érvényes jogszabályi és műszaki biztonsági követelményeknek?
b) A felhasználói vezetékhálózat biztonságos? Rendelkezésre állnak a jogszabály által előírt – a felhasználói vezetékhálózat biztonságosságát igazoló – dokumentumok, minősítő iratok?
c) Amennyiben az említett dokumentumok nem állnak rendelkezésre, akkor nem volt ilyen vizsgálat. Ez esetben el kell végezni a felülvizsgálatokat, fel kell tárni a hibákat és ki kell azokat javítani.
d) Amennyiben a felhasználói vezetékhálózat, mérőhely nem felel meg az a) pontban meghatározott követelményeknek, akkor azt kell megvizsgálni, hogy az javítás, karbantartás keretében alkalmassá tehető-e?
e) Amennyiben a felhasználói vezetékhálózat, mérőhely a d) pont szerinti beavatkozással nem tehető alkalmassá, akkor a szükséges műszaki tartalom változás mértékét kell irányadónak tekinteni.
Az MSZ 447:2019 5.2.8 pontjában meghatározottak szerint, a méretlen fővezeték teljes, vagy az épület felhasználási helyeinek részleges, legalább 50%-át meghaladó felújítása, illetve az épület jelentős, a csatlakozás környezetét (tetőtartót, falitartót, védőcsövezést, fogyasztásmérőhelyet, csatlakozóberendezést) is érintő építészeti felújítása esetén az épület részét képező kialakításokat úgy kell megvalósítani (nyomvonal, védőcsövezés), hogy az megfeleljen az MSZ 447:2019 szabvány követelményeinek.

3. Ingatlancsatlakozások darabszáma

Általános esetben egy ingatlannak csak egy csatlakozása lehet. Ettől eltérni, az alábbi esetekben szabad
a) abban az esetben szabad egy ingatlanhoz két – vagy több – csatlakozási pontot kiépíteni kisfeszültségen, ha azt az ingatlanon lévő felhasználási hely(ek) növelt üzembiztonságú ellátásra vonatkozó igénye indokolja, vagy
b) az adott ingatlanon lévő felhasználási helyek külön tűzszakaszba esnek és műszaki, gazdasági, vagy egyéb szempontok is indokolják.
MEGJEGYZÉS_1: A kialakítás módját az elosztóhálózati engedélyessel előzetesen egyeztetni kell. Az ilyen típusú igények kezeléséhez a területileg illetékes üzem állásfoglalását kell kérni.
MEGJEGYZÉS_2: Az 54/2014 (XII.5) BM rendelet OTSZ 135 §
„(1) Az építmény minden, központi normál és biztonsági tápforrásról táplált villamos berendezését, valamint a központi szünetmentes energiaforrásokat úgy kell kialakítani, hogy
az építmény egésze egy helyről lekapcsolható legyen. Az építményrészek külön lekapcsolásának szükségességét és kialakítását a tűzvédelmi szakhatósággal kell egyeztetni.
(2) A tűzeseti lekapcsolást úgy kell kialakítani, hogy a tűzeseti beavatkozás során a tűzeseti fogyasztók csoportjai külön legyenek lekapcsolhatók, működtetésük az egyéb áramkörök
lekapcsolása esetén is biztosítható legyen.
(3) Több tűzszakaszon áthaladó vezetékrendszert úgy kell kialakítani, hogy a tűzeseti lekapcsolással érintett tűzszakaszban beavatkozó tűzoltót áramütés ne veszélyeztesse.
(4) A csoportosan elhelyezett villamos kapcsolók, főkapcsolók és túláramvédelmi készülékek rendeltetését, továbbá e kapcsolók ki- és bekapcsolt helyzetét jelölni kell.

4. Túlfeszültség-védelem

Tranziens túlfeszültség elleni védelmet kell alkalmazni, ahol a túlfeszültségek által okozott következmények hatással vannak:
a) az emberi életre, pl. biztonsági berendezések, orvosi készülékek;
b) közszolgáltatásokra és kulturális örökségre, pl. a közszolgáltatások kimaradása, informatikai központok,
c) múzeumok;
d) kereskedelmi vagy ipari tevékenységekre, pl. szállodák, bankok, ipari létesítmények, piacok, farmok, nagy számú embercsoport esetén (pl. nagy lakóépületek, templomok, hivatalok, iskolák).
Minden más esetben el kell végezni az MSZ HD 60364-4-443:2016 szabvány 443.5. szakasza szerinti kockázatelemzést, annak meghatározása céljából, hogy szükséges-e a tranziens túlfeszültség elleni védelem.
A kockázatelemzés elvégzésének hiánya esetén a villamos berendezést el kell látni tranziens túlfeszültség elleni védelemmel.

A családi házakat kivitelező regisztrált villanyszerelők által végzett mérőhelyi munkák esetében – különösen az épületfalon kialakítandó mérőhelyek vonatkozásában – gyakran merülnek fel kérdések a tranziens túlfeszültség elleni védelem szükségességével kapcsolatban.
• Az egyedi lakóegységek esetében nincs szükség tranziens túlfeszültség elleni védelemre ott, ahol a védendő villamos berendezés teljes gazdasági értéke kisebb, mint a berendezés táppontján elhelyezett SPD gazdasági értékének ötszöröse. – Ugyanakkor az ilyen esetekben is javasolt gondoskodni arról, hogy a beépítésre kerülő csatlakozó főelosztóban, vagy külön e célra beépített szekrényben, a túlfeszültség-védelmi eszköz elhelyezése – egyszerű beavatkozással – a későbbiek során biztosított legyen.
• A követelményeket a 2018-ban kiadott regisztrált villanyszerelői kézikönyv, valamint a HD 60364-4-443:2016 szabvány is részletezi. – Lásd még az 54/2014. (XII.5.) BM rendelet előírásait is.
A fent említetteket is figyelembe véve, a regisztrált szerelőnek mindig javasolt feltennie a kérdést
A tervező kockázatelemzéssel igazolta, hogy nem szükséges tranziens túlfeszültség-védelem kiépítése?

5. Csatlakozó főelosztó szükségessége

Csatlakozó főelosztót kell beépíteni az alábbi esetekben:
a. Amikor a csatlakozó kábel „T” leágazással létesül, akkor a telekhatárban, közterületről kezelhető kialakítással.
b. Egynél több felhasználási hely táplálása esetén mindig, a csatlakozóvezeték/csatlakozókábel fogadására, valamint az első túláramvédelmi készülék elhelyezésére. Ilyen estben a csoportos mérőhely kialakításának szempontjait kell irányadónak tekinteni.
c. Egy felhasználási hely táplálása esetén, amikor
• a méretlen betáplálásba kerül beépítésre a T1, vagy T1+T2 típusú SPD;
• a rendszerengedélyes fogyasztásmérő hely nem alkalmas a felszerelendő darabszámú fogyasztásmérők elhelyezésére és ezért egynél több fogyasztásmérő szekrényt kell alkalmazni.
• amikor a csatlakozóvezeték keresztmetszete indokolja;
Egyéb speciális esetekben.
Néhány esetet kivételével, gyakorlatilag mindig szükséges csatlakozó főelosztó beépítése.
MEGJEGYZÉS: Nem szükséges a csatlakozó főelosztó elhelyezése például oszlopon elhelyezett ideiglenes fogyasztásmérés esetén.
A csatlakozó főelosztó beépítésének szükségességét, a fent említettek figyelembevételével javasolt megítélni.

6. Méretlen felhasználói vezetékhálózaton alkalmazható túlfeszültség-védelmi eszközök (SPD-k)

Tisztelt Partnerünk!

MS-09-12-v06 Fogyasztásmérőhely tokozatok, szekrények direkt, azaz közvetlen csatlakozású méréssel rendelkező felhasználók részére műszaki specifikáció legújabb verziója kiadásra került.

Az új műszaki specifikáció az ELMŰ/ÉMÁSZ-al és a MEE VET-el közös együttműködésben készült el és érvényes lesz a társaságok területeire, így egyazon szekrény ELMŰ/ÉMÁSZ és E.ON területen is elfogadott lesz.

Az új műszaki specifikáció a régi rendszerengedélyek visszavonásával is jár majd, és az új rendszerengedélyeztetéseket is közösen fogjuk elvégezni az ELMŰ-vel.

Direkt fogyasztásmérő szekrény rendszerengedélyeztetési ütemterv:

• 2019.12.31-ig kerülnek kiadásra az új direkt fogyasztásmérő szekrény rendszerengedélyek.
• A régebbi rendszerengedélyek az új kiadásától számítva 9 hónap múlva visszavonásra kerülnek, de legkésőbb 2020.09.30-án.

Legfontosabb változtatások:
• Egy fogyasztási helyen max. 4 elszámolási mérés lehet (mindennapszaki, vezérelt, H tarifa, eMobility). Tarifális mérésre kialakított mérések univerzálisak lesznek, kialakítható lesz mindegyikben vezérelt, H tarifás vagy eMobility mérés is (ki és visszatehető vezérlő vezeték kivezetés fedőlap).
• 18/2017. (XII. 21.) MEKH rendelet szerinti kizárólagos őrizet (csoportos mérőhelyek esetében is). A fogyasztásmérő berendezés elemeihez, kiegészítő készülékeihez, a zárópecsétekhez való hozzáférés csak a felhasználó tevékeny közreműködése által biztosítható.
• Egyszintű plombálás (a fogyasztó kizárólagos őrizete védi a plombákat). - Az UT-010-v07 Egyedi sorszámú zárópecsét használati rendje_áram utasítás új verziója tartalmazni fogja az ezzel kapcsolatos szabályozási részt. Szakmailag véglegesítettük, jelenleg jogi véleményezésen van, utána megy jóváhagyatásra.
• A mérő és a vezérlő külön térrészben lesz. A fővezetéki sorkapocs, kismegszakító (kivéve csoportos esetén), több tarifa vagy mérés esetén túlfeszültség levezető a csatlakozó főelosztóban van földkábeles és szabadvezetékes csatlakozás esetén is.  Ez a lépés elősegíti, hogy a csatlakozó főelosztó maszkjának eltávolítása után a kötések láthatóvá váljanak a nélkül, hogy a vezetékeket meg kelljen bolygatni. A mérő és RKV szerelőlapja alatt nem lesz kötés, csak vezeték elvezetés.

Az ELMŰ/ÉMÁSZ és MEE VET közös munkát folytatni fogjuk az indirekt szerény specifikációval és szekrény rendszerengedélyeztetéssel.

Ebbe és a csoportos mérőhely rendszerengedélyeztetésbe az NKM is beszállna, ezzel megvalósulhatna az az iparági együttműködés, amit 2015-ben vetettünk fel először.

Fogyasztásmérő szekrény rendszerengedélyek, ügyfelek számára fogyasztásmérők leírása, elektronikus mérők kijelző üzenete és jelentése:

	Ügyfelek számára

	Villanyszerelők részére

Melléklet:

	MS-09-12-v06 Fogyasztásmérőhely tokozatok, szekrények direkt, azaz közvetlen csatlakozású méréssel rendelkező felhasználók részére 2019.02.28 (PDF, 1.3 MByte)

Tisztelt Partnerünk!

Mindennapszaki és H tarifás mérés kezelésében voltak eltérő vélemények, mert az E.ON a nyilvántartó rendszerében külön bekötésként kezeli.
Az egy légterű szekrények esetében viszont szerelhető egy fogyasztóhoz mindennapszaki és H tarifás mérés is ugyanabba a szekrénybe.
Rendszer oldalról felterjesztettük a problémát, hogy a plombálással kapcsolatos ellentmondásokra legyen megoldás.

Egy fogyasztási helyen max. 4 elszámolási mérés lehet (mindennapszaki, vezérelt, H tarifa, eMobility), az új műszaki specifikáció az ELMŰ-vel ezen elvek alapján lett megalkotva, ami hamarosan bevezetésre kerül.
A tarifális mérésekre univerzálisan lesznek kialakítva a fogyasztásmérő szekrények, mindennapszaki mérés mellé bármely tarifa típus, bármilyen elrendezésben telepíthető max. 4 mérőig.
A Hensel jelenlegi mindennapszaki és vezérelt mérése is hasonló, a vezérlő vezetékezésénél a maszk alap esetben zárt, így vezérlő nélküli mérés is telepíthető (vezérelt esetén kitörik a maszkot).

Arra kell figyelni, hogy az energia irány egyértelmű legyen, a mért és méretlen vezetékek ne keveredjenek. A mért vezetékeket tarifánként elkülönülten kell leágaztatni.

Egy légterű fogyasztásmérő helyek esetében egyszer plombálunk (egy fogyasztó), a rendszereinknek ezt kell lekezelnie.

A felmerült vitás esetek:
• Mindennapszaki (egyetemes) + Vezérelt (veresenypiac)
• Mindennapszaki (egyetemes) + H Tarifa (egyetemes)

1. Ingatlancsatlakozások darabszáma

a. Általános esetben egy ingatlannak csak egy csatlakozása lehet. Ettől eltérni, az alábbi esetekben szabad
• abban az esetben szabad egy ingatlanhoz két – vagy több – csatlakozási pontot kiépíteni kisfeszültségen, ha azt az ingatlanon lévő felhasználási hely(ek) növelt üzembiztonságú ellátásra vonatkozó igénye indokolja, vagy
• az adott ingatlanon lévő felhasználási helyek külön tűzszakaszba esnek és műszaki, gazdasági, vagy egyéb szempontok is indokolják.

MEGJEGYZÉS: A kialakítás módját az elosztóhálózati engedélyessel előzetesen egyeztetni kell. Az ilyen típusú igények kezeléséhez a területileg illetékes üzem állásfoglalását kell kérni.

b) Csatlakozó főelosztó beépítésének szükségessége
Csatlakozó főelosztót kell beépíteni az alábbi esetekben:
• Egynél több felhasználási hely táplálása esetén mindig, a csatlakozóvezeték/kábel fogadására, valamint az első túláramvédelmi készülék elhelyezésére. Ilyen estben a csoportos mérőhely kialakításának szempontjait kell irányadónak tekinteni.
• Egy felhasználási hely táplálása esetén, amikor
o a méretlen betáplálásba kerül beépítésre a T1 típusú SPD;
o a rendszerengedélyes fogyasztásmérő hely nem alkalmas a felszerelendő darabszámú fogyasztásmérők elhelyezésére és ezért egynél több fogyasztásmérő szekrényt kell alkalmazni.
o Egyéb speciális esetekben.
• Néhány esetet kivételével, gyakorlatilag mindig szükséges a csatlakozó főelosztó beépítése.
Megjegyzés: Nem szükséges a csatlakozó főelosztó elhelyezése például oszlopon elhelyezett ideiglenes fogyasztásmérés esetén.

c. Első túláramvédelmi készülék
Az első túláramvédelmi készüléket a következők szerint kell elhelyezni:
• Amennyiben a méretlen oldalon túlfeszültség-védelem kialakítására nincs szükség, akkor fogyasztásmérőnél, azzal közös szekrényben, ha
o a csatlakozóvezeték fázisonként csak egy felhasználási helyet lát el, a hálózati leágazópont és a fogyasztásmérő berendezés között a fázisvezetőben nincs, nullavezetőben pedig (a csupasz sodrony és a szigetelt vezető összekötésénél) csak egy vezetőkötés van;
o a csatlakozóvezeték csak egy felhasználási helyet lát el, a fővezetéket az MSZ 447:2009 szabvány hatálybalépése előtt létesítették, és a hálózati leágazópont és a fogyasztásmérő berendezés között mind a fázisvezetőben, mind a nullavezetőben (a nullavezető csupasz sodronyának és szigetelt vezetőjének összekötését is beleértve) legfeljebb egy-egy vezetőkötés van (függetlenül attól, hogy a fővezetéket felújították-e vagy sem).
• Amennyiben a csatlakozóvezeték / csatlakozókábel egynél több felhasználási helyet lát el, vagy túlfeszültség-védelem kialakítása szükséges, akkor az első túláramvédelmi készüléket, a csatlakozó főelosztóban, kell elhelyezni;
• A transzformátorállomás gyűjtősínjénél, ha a csatlakozóvezeték onnan indul.

2. Csatlakozóvezeték, fővezeték kialakítása, terheltősége
A csatlakozóvezeték méretlen fővezeték kialakítását, terhelhetőségét a 2018-ban kiadott Regisztrált szerelői kézikönyv részletesen ismerteti és az alábbi kiegészítést teszi:
„Különös figyelmet kell fordítani a hőszigetelő vakolatokba, vagy épület hőszigetelés alá helyezett fővezetékek esetére, mert ott a vezetékek hőleadása erősen akadályozott lehet!”
Tehát a fővezeték védőcsövének hőszigetelésben történő elhelyezése nem tiltott, ugyanakkor nem is preferált megoldás. Ezért az ilyen kialakítást – ahol ez előreláthatóan ésszerű költségkihatások mellett megtehető – javasolt elkerülni.

3. Egy adott felhasználási helyre párhuzamosan nem tehet két különböző regisztrált szerelő bejelentést
Például: amikor FAM vizsgával nem rendelkező regisztrált villanyszerelő megkéri a teljesítménybővítést és vele párhuzamosan a FAM vizsgával rendelkező regisztrált villanyszerelő a plombabontást jelenti be és nem kér feszültségmentesítést. Ezen eseteket 2018.10.01-től visszaélésként kezeljük és etikai meghallgatást von maga után.

4. Kosaras gépjármű szükségességének eldöntése
a) Kosaras gépjármű akkor szükséges, ha
• munkavédelmi szempontból kétséges a támasztó létra használata (pl. a létra nem stabil és a szerelőpár mellett + egy embernek kellene felügyelni);
• a csatlakozás 5 m-nél magasabban lévő tetőtartóra, falitartóra történik;
• az oszlop nem mászható (pl. régi korhadt faoszlop, kerítésbe épített nehezen hozzáférhető oszlop, gyengeáramú kábeleket tartalmazó oszlop, vagy virágtartókkal körbeépített oszlop esetén).

b) Amennyiben a csatlakozóvezeték tetőtartóra, falitartóra történő rögzítéséhez az a) pontban említettek miatt kosaras gépjárműre lenne szükség, de a munkavégzés helyét a kosaras gépjárművel nem lehet megközelíteni, akkor a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről szóló, 10/2016. (IV. 5.) NGM rendelet d) pontja szerint kell eljárni.
„magasban levő munkahelyen ideiglenesen végzett munka: az 1 méternél nagyobb szintkülönbségen – kivéve, ha e rendelet eltérően nem rendelkezik – végzett, nem állandó jellegű, rövid ideig tartó munka, ahol a biztonsági és ergonómiai követelményeknek megfelelő munkahelyi körülmények nem biztosítottak, ezért egyedi kockázatmegelőző intézkedések megtétele szükséges;”
A kockázatmegelőző intézkedések meghatározásához és elvégzéséhez adott esetben, arra jogosult szakember bevonására lehet szükség (pl. szakági tervező(k), munkavédelmi szakember, stb.).

Tisztelt Partnerünk!

A közelmúltban több kérdés érkezett be felénk regisztrált villanyszerelői körből (GYIK=gyakran ismételt kérdések), amire összegyűjtöttük a válaszokat és ezeket az információkat továbbítjuk Ön/Önök felé!

1. Egy helyrajzi számon lévő egy tetőszerkezettel rendelkező épületekre

• ikerházakra,
• sorházi lakásokra,
• egyéb egybeépített egy tetőszerkezettel rendelkező épületekre
a tűzvédelmi követelmények miatt egy csatlakozás építhető ki. Ezekre a felhasználási helyekre külön csatlakozó még abban az esetben sem biztosítható, ha annak a teljes költségét az ügyfél vállalja. Kivétel, ha növelt üzembiztonságú ellátásra van szükség, melyet a DSO ellenőriz.
Technológiai megoldás „egy csatlakozó” verzióra:
• A csatlakozó épületre történő érkezéséhez egy plombálható süllyesztett doboz kialakítása szükséges ahova az épület mindkét fogyasztójának a méretlen vezetékét be kell kötni. Természetesen a csatlakozó vezeték lekötése szükséges a doboz kialakítása és a vezetékek elkötésé előtt. Ettől a ponttól az előírásoknak megfelelő keresztmetszetű vezetékkel össze kel kötni az új fogyasztásmérő helyet sorozatkapcsokkal ( esetleg biztosító aljzattal). A másik ügyfél méretlen vezetékének cseréje jelen esetben nem szükséges.

Ami a fent leírtakat indokolja:
Tűzvédelmi követelmény (54/2014 BM rendelet- Országos Tűzvédelmi Szabályzat), hogy az azonos tűzszakaszba tartozó építmény villamos táplálását egyetlen helyről lekapcsolhatóan kell kialakítani. Vagyis az egy tűzszakaszba tartozó építmény csatlakozását egyetlen csatlakozó vezetékkel kell megoldani úgy, hogy a csatlakozó vezeték fogadására csatlakozó főelosztót kell beépíteni. Ennek értelmében a felhasználási hely külön csatlakozóval nem látható el.

2. Védőcsövezés

A csatlakozóvezeték méretlen fővezetéki szakaszának védőcsövezését a vezeték megfelelő hűlésének biztosítása érdekében csak az MSZ HD 60364-5-52:2011 szabvány kábel- és vezetékszerkezetek méretezésre, kiválasztásra vonatkozó előírásai szerint megengedett elhelyezni. A védőcsövezés nem helyezhető hőszigetelésbe, illetve hőszigetelő anyagba nem ágyazható. Így nem megfelelő megoldás a vésett horonyban PUR habbal rögzített védőcsövezés, továbbá a falon kívüli védőcsövezés (a vésés elkerülése érdekében),ha az épületre hőszigetelő burkolás kerül, és az a védőcsövezést eltakarná. Ha az épület falazata hagyományos falazóanyag, a védőcsövet horonyban, habarccsal vakolva szükséges elhelyezni. Egyéb esetben, ha a falazatban horony nem készíthető, a védőcső csak falon (és a hőszigetelésen) kívüli elhelyezésben elfogadott.

Egy adott felhasználási helyre párhuzamosan nem tehet két különböző regisztrált szerelő bejelentést.
Például: mikor FAM vizsgával nem rendelkező reg. szerelő megkéri a Teljesítménybővítést és vele párhuzamosan a FAM vizsgával rendelkező reg. szerelő a plombabontást jelenti be és nem kér fesz. mentesítést. Ezen eseteket 2018.10.01-től visszaélésként kezeljük és etikai meghallgatást von maga után.

3. Kosaras autó szükségességének eldöntése

Kérdésként merült fel a regisztrált szerelői körből, hogy milyen mi alapján döntsék el, az igénybejelentő kitöltése során, hogy szükséges-e a kosaras autó igénylése, vagy sem?
Akkor szükséges, ha a mobil szerelőinknél munkavédelmi szempontból kétséges a támasztó létra használata (nem stabil, és a szerelő páros mellett + egy embernek kellene felügyelni).
Ezekben az esetekben fordulhat elő: tetőtartós megoldás, vagy 5m-nél magasabb falihorgos megoldású tartószerkezetre kell a csatlakozó vezetéket kiépíteni.
A biztonságosan nem mászható oszlopok, (pld. régi korhadt faoszlop, kerítésbe épített nehezen hozzáférhető oszlop, a gyengeáramú kábelek és akár virágtartókkal körbeépített oszlopok) esetén.

Tisztelt Partnerünk!

Tájékoztatjuk, hogy az igénybejelentésre szolgáló online felületünk 2018.12.11-2018.12.12 (kedd-szerda) nem működik! Ezen időszak alatt frissítést hajtunk végre.
Kérjük, hogy a felületen ne indítson új igény beadását.

Megértését köszönjük!

Jelenleg az eltérés a hívások fogadásának időpontjára és a telefonos elérhetőség változására vonatkozik.

Abban az esetben, ha a regisztrált szerelő, vagy az ügyfél a korábban egyeztett időpontot szeretné módosítani, vagy időpontot szeretne egyeztetni, akkor a +36 52/238-070-es számot tudják hívni munkanapokon 9-15 óra között.

Híváskor a telefon nyomógombjai segítségével meg kell adni:
1-es (Áram) ágazat választása után, a fogyasztási hely irányítószámát kell megadniuk, miután a rendszer az időpont egyeztető kollégához irányítja hívását.
A korábban megadott időpont egyeztetői telefonszámok nem lesznek elérhetőek!!

Amennyiben a beadott igényük státuszáról szeretnének információt megtudni, akkor az online felületen tudják megnézni. https://bekapcsoljuk.eon.hu/lak_layout/lak_fooldal

Egyéb kérdésekkel pedig a telefonos ügyfélszolgálat áll rendelkezésükre.

• HMKE folyamat követése online
• áram újbekapcsolás online követése
• tartozásrendezés folyamatkövetés

	Online folyamatkövető rendszerek bemtutása (PDF, 983 kByte)

Az ügyfélszolgálati munkatársak minden végleges igényt bedolgozása előtt minden esetben ellenőrizni fogják az igényen szereplő címen/ hrsz-en van-e a nyilvántartásunkban meglévő ideiglenes felhasználási hely.

Ha van ideiglenes mérés a felhasználási helyen akkor a végleges igény indításával egyidőben az ideiglenes mérő leszerelésére is ki adják a munkautasítást.

A végleges bekapcsolással egyidőbe az ideiglenest le kell szereltetni, nem maradthat ideiglenes bekötés a felhasználási helyen.

Amennyiben a szerződő fél megegyezik az igénybejelentővel, akkor az ideiglenes mérő leszereléséhez nem kell külön fogyasztói szolgáltatási megrendelőt benyújtani, hanem a végleges igénybejelentő nyomtatványra kerüljön az ideiglenes megszüntetésére vonatkozóan egy szöveges rész (B lap 9. pontja), amivel a felhasználó a végleges igénnyel együtt megrendeli az ideiglenes mérő leszerelést is.



2018.06.30.-ig a régi nyomtatványon leadott igénynél is alkalmazható az eljárás. 2018.06.30.-a után csak az új típusú nyomtatványon fogadható be az igénybejelentés.

Az együtt kezelés miatt, az újbekapcsolási igényt a szerződés elkészítése után mi kipostázzuk az ügyfélnek, amit aláírásával vissza kell juttatnia.
Az ideiglenes mérő leszerelése és a leszerelési munkadíj számlázásra kerül.

Ha az igénybejelentő és az ideiglenes mérővel rendelkező szerződő fél nem azonos, akkor meg kell érdeklődni az ügyfélszolgálaton, hogy az ideiglenesre ki van- e adva a leszerelés.
a. ha ideiglenes leszerelés ki van adva, akkor a végleges igény befogadható/indítható.
b. ha nincs kiadva az ideiglenes leszerelés rendelés, akkor

Tájékoztatunk mindenkit, hogy társasházak esetén amennyiben az ideiglenes igény az építkezéshez szükséges, akkor a lakások végleges bekapcsolásakor nem kell megszüntetni az ideiglenes csatlakozási pontot.
Ebben az esetben az ideiglenes csatlakozás a beruházás végéig a helyszínen maradhat.

Köszönjük együttműködésüket!